• Kezdőlap
• Tananyag
  • Bevezetés
  • 1.Modul
  • 2.Modul
  • 3.Modul
    • 1.Rész
    • 2.Rész
    • 3.Rész
    • 4.Rész
  • Felhasznált irodalom
  • Tartalomjegyzék

3. MODUL

WEBEN A KÖNYVTÁR

 

Az előzőekben megismerkedtünk a Magyarországon elterjedt integrált könyvtári rendszerekkel, amelyeket az egyes könyvtárak állítottak saját állományuk és olvasói körük szolgálatába. Láthattuk azt is, hogy a sokszínűség, a sokféle IKR mégis egységes rendszert takar, hiszen hasonló modulrendszerrel támogatják mind a könyvtári munkafolyamatokat, mind a használók információhoz jutását. A következőkben a falak nélküli könyvtárakkal ismerkedünk meg, azaz az elektronikus, a digitális és virtuális könyvtárral. Elsőként fontos a fogalmak tisztázása, a „könyvtártípusok” közötti különbség megértése. Ezt követően néhány konkrét példán keresztül tekintjük át használatukat.

 

Az elektronikus könyvtár, a digitális és a virtuális könyvtár fogalma szinte teljesen összemosódik a mindennapi szóhasználatban. Sokan rokon értelmű szavaknak gondolják, a valóságban azonban eltérnek egymástól. 

A virtuális könyvtárak nem a tényleges, kézzel fogható dokumentumokat, hanem az azokról szóló információkat gyűjtik és rendszerezik. Mondhatjuk azt is, hogy „dokumentum a dokumentumról." Az adatok elérési és szervezési módjai változatosak lehetnek, például lehetnek adatbázisba szervezve (lásd. SZIKLA), listákba rendezve, vagy egyszerű hipertext hivatkozások (linkek) mutathatnak a távoli dokumentumokra. Az online (interneten keresztül elérhető) könyvtári katalógusokat is felfoghatjuk virtuális könyvtárnak, hiszen segítségükkel távolról is megtudhatjuk, hogy a keresett dokumentum megtalálható-e a könyvtár állományában, de magát a dokumentumot nem vehetjük kézbe.

Az elektronikus könyvtár jellemzője, hogy minden elektronikus formában érhető el.
A könyvtári szolgáltatások – kölcsönzés, hosszabbítás, stb. - gyorsabbak és hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos technikák alkalmazásával. A 4.2 fejezetnél megismert IKR-ek esetében is láttuk, hogy a könyvtári munkafolyamatok automatizálásra kerültek, s ezek megfelelő tervezése, használata hívta életre az elektronikus könyvtárakat. Egy jól karbantartott, működő weboldalon keresztül a szolgáltatások folyamatosan (24 órán keresztül) elérhetőek. Ezen szolgáltatások közül a felhasználó többet is választhat igényeinek és hozzáférési jogosultságainak megfelelően. A hagyományos könyvtár regisztrált (beiratkozott) tagjainak lehetősége van könyvtári ügyeiket a hálózaton keresztül intézni. A felület kezelése könnyű és egyszerűen elsajátítható.

A digitális könyvtár egy intézmény digitálisan tárolt dokumentumgyűjteményét, illetve hagyományosan vagy elektronikusan tárolt dokumentumainak digitalizált gyűjteményét jelenti. A gyűjtemény részét képezik az adott intézmény azon dokumentumai, melyek eleve digitális formában jöttek létre és azok is, melyek az intézmény gyűjteményében elektronikus (pl. videó) vagy nyomtatott (pl. könyv) vagy egyéb (pl. mikrofilm) formában tárolják – viszont digitalizált formában is hozzáférhetővé tették.[1]

A legnagyobb hazai elektronikus könyvtár a Magyar Elektronikus Könyvtár. Gyűjtőkörébe tartozik a klasszikus magyar irodalom, valamint a magyar nyelvű tudományos és tudománynépszerűsítő művek. 1999 óta az Országos Széchényi Könyvtár a MEK projekt gondozója. Napjainkra a MEK a magyar Internet egyik legismertebb szolgáltatásává és legnagyobb szöveg-archívumává lett. Valóságos "mozgalom" alakult ki körülötte, hiszen bárki a legkisebb mértékben és a legegyszerűbb eszközökkel is részt vehet a könyvtár fejlesztésében és az állomány gyarapításában: Felajánlhat saját műveket vagy mások számítógépre vitt írásait, feltéve, hogy ezzel nem sérti azok copyright jogait. 2004-ben megjelent a VMEK nevű akadálymentes honlap, majd 2012-re mobil verzió is készült az m.mek.oszk.hu címen. 2007-ben pedig egy újabb különgyűjtemény indult, Digitális Képarchívum (dka.oszk.hu) néven.[2] Szerkezeti felépítése teljesen megegyezik az elektronikus könyvtár felületével, ahogy menüpontjai is.

A MEK-ben többféle menü és almenü alapján tudunk tájékozódni. Tudományáganként szűkíthetjük keresésünket. Minden menüponton belül megtaláljuk a hozzá tartozó tudományágak, és azon belül a szűkebb szakterületek felsorolását. A szakterület kiválasztása után a dokumentumok listájából válogathatunk.

 

A katalógusban szerző, cím és témán kívül lehetőségünk van a dokumentumok teljes szövegében is keresni. Az egyszerű keresés mellett az összetett keresést is választhatjuk. A pontosabb találati lista érdekében használhatjuk az AND, OR logikai operátorokat is. A csonkolás jele a csillag *. A találati halmaz szűkítésére szolgál, ha bejelöljük, hogy e-bookot, vagy MP3 formátumú dokumentumokat keresünk, amely utóbbi pl. tartalmazza az emberi hangon felolvasott "hangoskönyveket".

 

Digitális Képarchívumban (DKA) állóképek, animációk és mozgóképek egyaránt helyet kaphatnak. Egy képi dokumentum több állományból is állhat (pl. diasorozat, több részre vágott térkép), és esetenként többféle alternatív formátumban is szolgáltatják (pl. JPG és veszteségmentes TIFF). Sokféle böngészési és keresési funkció segíti a megfelelő képek megtalálását. A kezdőlapon levő menüpontokkal kilistázhatjuk a teljes gyűjteményt sorszám szerint, vagy a megtekintések száma szerint rendezve, vagy alkotó és azon belül cím szerint. A bal oldali nagy témakörökre kattintva tematikus kategóriák alapján kereshetünk. A jobb oldalon levő mezőkkel pedig néhány szó vagy vagy *-gal csonkolt betűcsoport beírásával célzott kereséseket indíthatunk. Itt lehetőségünk van egyszerre akár az összes (közel százféle) adatmezőben is keresni.[3]

 

1.    Keressen a MEK-ben gyógyfürdő témában elektronikus dokumentumot! 2.    Keressen a DKA-ban kutya témában képeket!

 

A Digitális Irodalmi Akadémia kortárs magyar szerzők jogvédett műveinek teljes szövegét szolgáltatja a szerzőkkel és jogutódokkal kötött megállapodás alapján, ezzel kiegészítve a MEK szolgáltatását. 1998-ban jött létre. Küldetése a kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzése, közvetítése, népszerűsítése. Egységes adatbázisban, ingyenesen érhető el és ismerhető meg a világ bármely pontján a közvetített kulturális kincs. A Petőfi Irodalmi Múzeum szervezetében működik és folyamatosan gyarapodó „virtuális gyűjteményévé” alakult. A honlapon hozzáférhetővé vált a PIM táraiban őrzött festmények, fényképek, kéziratok, hanganyagok, egyéb dokumentumok jelentős része is. A Múzeum a DIA révén maga is tekintélyes mennyiségű műtárggyal, irat- és képanyaggal, relikviával gazdagodott.[4]

 

2.4.4      PIM – Petőfi irodalmi múzeum (www.pim.hu)

Gyűjteményi katalógusok, bibliográfiák A PIM gyűjteményi adatbázisai jelenleg még nem tartalmazzák a múzeum teljes gyűjteményét, de az online szolgáltatás folyamatosan bővül. Gyűjteményeiből: Kézirattár A Kézirattár a magyar irodalom – főként 19–20. századi – kéziratos dokumentumait gyűjti. Ide tartoznak a magyar írók kéziratai, levelezései, személyi dokumentumai, irodalmi szervezetek, intézmények levelezései, iratanyagai. Több dokumentumtípusra – könyv, fotó, képzőművészeti anyag, hangzóanyag, adatbázisok, topográfia – és többféle szempont alapján kezdeményezhetünk keresést a kéziratok között. Lehetőség van a kérdések „vagy” operátorral való összekapcsolására, ill. „és” „nem” operátorral való szűkítésre, jobbról ill. balról való csonkolásra. Beállíthatjuk a megjelenő találatok számát.

• Múzeumi adattár

• Művészeti és Relikviatár

• Magyar emigráns írók művei

• Magyar írók bibliográfiája

• Recepciós adattár

• Szivárvány – MSzivárvány repertórium

• Budapest topográfia

Informatív gyűjtést tartalmazó adatbázis, melyben a Budapesten élt jeles személyiségek (írók, művészek) tartózkodási helyeit követhetjük nyomon. Megtudhatjuk pl, hogy adott utcának mikor kik voltak a lakói, valamint az utcák névváltozásait is.[5]

Névtér, irodalmi adattárak

 Magyar Életrajzi Index

A múzeum legnagyobb adatbázisa, közel 230 ezer besorolási rekordot tartalmaz, melyhez több mint 800 adatforrást használtak fel. Célja, hogy a kutató egy helyen megtalálja az általa keresett személyre vonatkozó főbb információkat és azok forrásait. A rekordok olyan adatsorból épülnek fel, amelyek segítségével egy személy önmagával azonosítható: születés, halálozás helye és ideje, foglalkozás, névvariánsok. A helynév mindig a születés,  illetve halálozás időpontjában érvényben lévő, hivatalos névalakot tükrözi, pontosításához pedig feltüntetik a nagyobb közigazgatási egység (megye, szék, ország stb.) nevét is.

  Magyar Emigráns Írók

 Kortárs írók bibliográfiája

 Díjak és díjazottak

 A Becsületrend magyar kitüntetettjei

 Diplomások adattára

 A magyar főnemesség genealógiája

 Magyar családtörténeti adattár

 Magyar írók sírjai[6]

Irodalmi évfordulók – adott, aktuális év született és elhunyt évfordulósait sorolja fel

Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár – megyei, országos, és szakmúzeumok adattárában kereshetünk szavakra, szerzőre, címre, tartalomjegyzékre adott múzeumok kiválasztásával.

1.    Nézzen utána, hogy kiknek ünnepeljük születésük 200. évfordulóját idén! 2.    Keresse ki, hogy milyen büki születésű diplomásokat tartalmaz az adatbázis! 3.    Keresse ki, milyen utcákban lakott Budapesten Petőfi Sándor!

 

 

 - ARCHIVÁLT KIADVÁNY - az EPA biztosítja állandó hozzáférhetőségét.

 - TÁVOLI ELÉRÉSŰ KIADVÁNY - az EPA csak regisztrálja a dokumentumot. Hozzáférhetősége az eredeti forrás működésétől függ.

 - OFFLINE KIADVÁNY - ha a dokumentum OFFLINE, akkor közvetlenül nem érhető el az Interneten.

Keresés az adatbázisban

Egyszerű és összetett keresést indíthatunk a folyóiratok címe típusa, témája és adott időszak alapján. Szűkíthetjük a keresést hozzáférés szerint is. Fogalmak megadásával böngészhetünk teljes szövegben is. A folyóirat címére kattintva választhatunk évfolyamot és számot. Ezen belül a tartalomjegyzékben kereshetünk.

  

1.    Nézze meg, hogy a Vasi szemle melyik évfolyamait tartalmazza az adatbázis!

Magyar kiadású szakfolyóiratok tartalom-jegyzékét dolgozza fel. Több szempontú visszakereshetőségét biztosít a rendszer: egyszerű, haladó, böngészés.

Egyszerű keresés

Két keresés áll rendelkezésre az egyszerű keresésen belül:

1. Gyors keresés:

Maximum öt szó írható be a kereső mezőbe, a szavak között ÉS kapcsolat alapján történik a keresés, tehát csak akkor van találat, ha minden egyes megadott szóra van találat.

2. Keresés:

Négy beviteli mező használható. Mindegyik mezőben megadható egy vagy több szó, melyek automatikusan ÉS kapcsolatban állnak egymással, ahogyan a négy beviteli mező maga is. Tehát a keletkezett találati halmazok metszete adja a végleges találati halmazt. Nem kötelező mindegyik beviteli mezőt kitölteni.

Haladó keresés

Öt beviteli mező áll rendelkezésre, és egy beviteli mezőbe több szó is írható. A beírt szavak között automatikusan ÉS kapcsolat szerint történik a keresés. Az öt beviteli mezőbe beírt kifejezések között lehet ÉS, VAGY, NEM (AND, OR, NOT) kapcsolatot létrehozni, valamint mezők esetén meg lehet határozni, hogy hol történjen a keresés: a szerzők neve, a címkulcsszavak között vagy pedig cím részletre keressen a program. Bármelyik beviteli mező üresen hagyható.[7]

A találatok során akár a teljes szövegű cikkhez is eljuthatunk!

1.    Állítson össze egy címlistát Felsőbüki Nagy Pálról írt cikkekből! Tartalmazzon 5 teljes szövegű hozzáférésű cikket is!

 

A Nemzeti Audiovizuális Archívum a magyar nemzeti műsor-szolgáltatói kötelespéldány-archívum, amely jellegénél fogva audiovizuális tartalmakat gyűjt.
A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Gyűjtőkörébe a következő csatornák magyar gyártású illetve magyar vonatkozású (hungaricum) műsorai tartoznak: M1, M2, Duna, RTL Klub, TV2, Kossuth rádió, Petőfi rádió, Bartók rádió. Az archívum 2006. január 1-én kezdte meg munkáját. A Nemzeti Audiovizuális Archívumot 2005 novembere és 2011 augusztusa között a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. üzemeltette. Jelenleg az MTVA Digitalizáicós Műhely Kft. az archívum fenntartója. Adatbázisa szabadon kereshető. A műsorok teljes terjedelmükben az úgynevezett NAVA-pontokon tekinthetőek meg, amelyek a könyvtárakban, iskolákban stb. elérhető terminálokat jelent szabad hozzáférést az archívum gyűjteményeihez.[8]

Különgyűjteményei:

-  100 magyar játékfilm - a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteménye 1941-1981

-  Magyar Világhíradók – a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteménye 1914-1949 közötti időszakból

-  Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgafilmjei 1955-1985-ből

-  Mediawave fesztiválfilmek

-  Mindentudás Egyeteme előadások 2002-2006-ból

-  Gramofon lemezek 1904-1959

A keresőfelületen időrendben és a műsorok összes adata alapján végezhetünk keresést.

 

Az Európai Unió tagállamainak kezdeményezésére jött létre az uniós digitális könyvtár, az Europeana.  Egyik fő víziója az, hogy egy új tömegkultúra részévé válva mindenki számára bármikor elérhetővé teszi az európai múzeumi és könyvtári, s más közgyűjteményi kultúrkincset. Honlapján keresztül elérhetővé válik az európai kulturális örökség java része: könyvek, térképek, festmények, levelek, naplók, filmek, rádióműsorok hangfelvételei, valamint múzeumi tárgyakról készült képek. Az európai elektronikus könyvtárak közös keresőfelületén szolgáltató neve és országok szerint választhatunk, ha egy konkrét adatbázisban szeretnénk keresni. A találatokat a rendszerben dokumentumtípusonként is kilistázhatjuk.

 

Europeana törekvés magyar partnere a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. A kormány 2011 nyarán hívta életre mint önálló közgyűjteményt, az egykori Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán. Tervek szerint egy központi online felületen teszik közzé a már összegyűjtött, digitalizált és feldolgozott értékeket a legnagyobb állami gyűjteménytől a legkisebb magánmúzeumig. Cél az eddig zártan, szétszórtan működő digitális archívumok rendszerének összekapcsolása, a tartalmak otthoni elérésének biztosítása 0-24 órában.

 

Gyűjteményeiről röviden:

Filmgyűjtemények

•  Játékfilmek - A gyűjteménybe kerülő filmeket archiválják, kutatási célokra reprodukálják. Adataik, leírásuk bekerül egy belső adatbázisba – erre alapozva készülnek a filmográfiák, 2009-ig a Filmévkönyvek, a MozgóKépTár CD-ROM sorozat, valamint a magyar játékfilmek online adatbázisa is. Gyűjtik és katalogizálják a filmekhez kapcsolódó dokumentációt: fotókat, dialóglistákat, promóciós anyagokat és a filmekhez kapcsolódó sajtóanyagot.

•  Dokumentumfilmek - A feldolgozás alapját a Magyar Filmszemlére nevezett alkotások jelentik, emellett a nagyobb magyarországi fesztiválokon (Mediawave, Tudományos Filmszemle, Retina, Dialektus) bemutatott filmeket és az országos televíziókban műsorra tűzött új gyártású magyar dokumentumfilmet is gyűjtik.

•  Filmhíradók - az archívumban számos külföldi gyártású híradósorozat is megtalálható.

•  Animációs filmek - Animációs filmgyűjteményünk közel 1500 tételből áll, ezek közül megközelítően 600 magyar. A magyar animációs filmek gyűjtése elsősorban az ún. egyedi rövidfilmekre és a hosszú animációs filmekre korlátozódik.

•  Külföldi filmek - alapja a Pasaréti úti Star Filmgyár raktárában található államosított forgalmi kópiák. Nem található meg minden, Magyarországon moziforgalmazásban bemutatott külföldi játékfilm.

Egyéb gyűjtemények:

•  Könyvtár – kereshető katalógusa: http://www.kozteka.hu/mnfa/

• Fotó- és Plakáttár - több mint 26 ezer filmplakát, mintegy 350 ezer, filmmel kapcsolatos fotó, levelezőlap, nyomat, reprodukció található a gyűjteményen.

• Médiatár - megtekintő-állománya az archívum tulajdonában lévő filmek videó- és DVD-másolataiból, köteles példányokból és vásárolt műsoros VHS-kazettákból illetve DVD-lemezekből áll. Nem kölcsönözhető dokumentumok.

• Diafilmtörténeti Gyűjtemény – Bíró Ferenc magángyűjtő Európában szinte egyedülállónak számító diafilmgyűjteményéből jött létre a több ezres tételt tartalmazó állomány. [9]

 

1.    Nézzen utána a tanult adatbázisokban, hogy milyen irodalmat talál Vas megye arborétumairól! Használja mindenképpen: a Berzsenyi Dániel Könyvtár OPAC-ját, a Vasi Könyvtári Portált, az online elérhető SZIKLA adatbázist, a MEK és a DKA adatbázisát,  az EPA-t  az Europeánat. 2.    Gyűjtsön ki 2-2 dokumentumot címmel, szerzővel, megjelenési hellyel megjelölve! 3.    Keressen minimum 2 fotót a vasi arborétumokról! 4.    Küldje el emailben oktatójának a kigyűjtött találati listát és a kiválasztott fotókat is! 5.    Valamelyik közösségi oldalán ossza meg ismerőseivel a kedvenc fotóját, amit az arborétumokról talált!