Az előző fejezetben láttuk, hogy valamennyi könyvtári honlap, portál
elsődleges feladata, hogy a könyvtári dokumentumvagyont
hozzáférhetővé, kereshetővé tegye. Ehhez online katalógusok állnak
rendelkezésre az használók számára. Minden katalógus mögött egy-egy
integrált könyvtári rendszer áll, amely nemcsak a dokumentumok
beszerzésében, nyilvántartásában, elektronikus kölcsönzésében nyújt
segítséget egy-egy közgyűjtemény számára, hanem egyszerű és
összetett keresések, interaktív kapcsolattartás mentén szolgálja az
olvasói igények kielégítését. Ismerkedjünk meg néhánnyal.
Az informatikai környezet folyamatos fejlődése, a számítógépek
megjelenése, majd egyes munkafolyamatok automatizálása természetes
gerjesztője volt a könyvtári feladatok gépesítésének. Elsőként a
dokumentumok bibliográfiai rekordjainak adatbázisba rendezése
kezdődött meg, valamint a nyilvántartások és kölcsönzések váltak
elektronikussá, hiszen egy-egy többezres látogatót fogadó könyvtár
számára e terület igényelte elsőként a változtatást, a
feladatellátás megkönnyítését.
1970-es évekre létrejönnek tehát az első önállóan működő, telepített
rendszerek. Jellemzőjük, hogy a különálló könyvtári
munkafolyamatokat integráltan kezelik és különböző programrészekből
(modulokból) tevődnek össze. Az első terminálokat még a
könyvtárakban lehetett igénybe venni és a számítógépekre telepített
kliensek segítségével, helyben volt lehetőség a használatra. Az
internet és a hálózatok fejlődése eredményezte az elvárást (és a
gyors fejlesztői reagálást) a könyvtár falain túl szolgáltató
könyvtár iránt. Az 1990-es évek elejétől megjelennek az angol nyelvű
könyvtári szoftverek, ám később fejleszteni kezdik a nemzeti nyelven
kommunikáló programokat is.
Az internet vívmányai nélkül nehéz lenne elképzelni 21. századi
életünket. A felnövekvő új generáció számára abszolút természetes
elvárás az otthonról elérhető tudás, a pillanatok alatt bárhol
bármikor megszerezhető információ, a világ bármely könyvtárának
kereshető katalógusa. Az integrált rendszerek különböző méreteket
öltenek funkcionalitásukban.
Ebben az alfejezetben megpróbáljuk összegyűjteni azokat az integrált
rendszerekre vonatkozó közös jellemzőket, amelyek megkönnyítik a
tanulók számára használatuk megértését, felépítésüket, működésük
folyamatait. Pontosítsuk még egyszer a fogalmat:
IKR = Integrált Könyvtári Rendszer
- olyan rendszer, amely modulokból épül fel, és amelyben ezek a
modulok egymással harmonikusan együttműködő, egymást kiegészítő
egészet alkotnak. Alapvető jellemzője a hálózati rendszerű működés,
azaz a kliens-program hálózaton keresztül kommunikál a szerveren
található adatbázis-kezelővel. Feladata a könyvtári munkafolyamatok
teljes körű automatizálása, kommunikálás (interaktivitás),
fejleszthetőség, bővíthetőség.
Felépítésük, működési elvük:
A
nagyobb rendszerek szerver-kliens formában működnek. Egy erős
hardverrel rendelkező számítógépen (szerveren) fut az
adatbázis-kezelő szoftver, amely biztosítja az adatok tárolását,
hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét. Maguk a könyvtárosok
kliensgépeken, vagyis az asztali számítógépükre telepített
programokon keresztül érik el a rendszer szolgáltatásait (moduljait)
és végzik könyvtárosi munkafolyamatokat. Maguk a használók
elsősorban keresésre használják a könyvtári rendszert, főként a
könyvtár falain túl online eléréssel, akár 0-24 órában, a weben vagy
mobileszközön keresztül (már amelyik integrált rendszer ezzel az
alkalmazással rendelkezik már).
IKR alapvető moduljai: -
Beszerzési vagy gyarapítási modul
A beszerzési folyamatok (megrendelés, a megrendelés követése, a
beérkezés, a számlák kezelése, költségkeretek figyelése) gyors és
hatékony kezelését és ellenőrzését segíti ez a modul. Az
integrálásnak köszönhetően az itt bevitt adatokat más modulok is -
pl. a katalogizálási - képes átvenni. Ezzel elkerülhető dupla munka
és a duplum adatok kezelése, ám alkalmas az árfolyamváltozások
követésére, különböző pénzforrások kezelésére.
-
Katalogizálási modul
Az integrált könyvtári rendszerek lelke, hiszen ebben a
programelemben rögzítjük a könyvtári gyűjteményben található
dokumentumok adatait, bibliográfiai leírásait, amelyek biztosítják a
sokrétű visszakeresését, valamint kölcsönzéskor ezeket kapcsolják
hozzá az olvasó adataihoz. Fontos ezért a minél részletesebb és
minél pontosabb adatrögzítés. -
Kölcsönzési modul
Ez a modul képes az összes kölcsönzési munkafolyamat kezelésére, ám
alapfeltétele a bibliográfiai rekordok, példányadatok és az
olvasókról tárolt személyi adatok tökéletes megjelentetése az
adatbázisban. A kölcsönzési művelet során a dokumentumok rekordjait
csatoljuk össze az adott olvasó adataival. Egyéb funkciók, mint
statisztikák készítése, nyomtatása is elvárható ettől a modultól. A
rendszerek legtöbbje lefedi az összes kölcsönzési műveletet, így az
olvasó maga is tud online módon előjegyezni, hosszabbítani
dokumentumot lefoglalni. -
Keresőmodul (OPAC)
Az integrált könyvtári rendszerrel szemben
támasztott elsődleges követelmény, hogy a rögzített rekordok
(dokumentumok) visszakereshetőek legyenek, így ezt az
adatbázis-kezelő szoftvernek támogatni kell. A keresési modul
felületének használatára kapnak jogosultságot az olvasók is. A
katalógust (OPAC-ot) egyrészt elérik a használók a könyvtárak saját
weboldalán keresztül, vagy személyesen a könyvtárba betérve.
Másrészt nagyobb könyvtárak közös könyvtári portálokon keresztül is
biztosítják a hozzáférést a katalógushoz, azaz egy lekérdező
felületen keresztül végezhetik egyszerre több könyvtár katalógusában
a keresést. (lásd.
MOKKA Közös katalógus, vagy Vasi Könyvtári portál). A katalógusban
való keresést az integrált rendszer többféle módon, felületen,
programrészben biztosítja. Pl. katalogizálási, vagy folyóirat-kezelő
modulokban, ahol az adatok rögzítése előtt végezhetünk keresést.
Fogalomtisztázás: Mi az az OPAC?
- hálózaton elérhető, mindenki által használható számítógépes
könyvtári katalógus
- Időszaki
kiadványok kezelésére alkalmas modul
Ez a modul alkalmas periodikákkal kapcsolatos összes munkafolyamat
elvégzésére, ám elsősorban az érkeztetést, archiválást végzik vele. 2.3 Integrált könyvtári rendszerek Magyarországon (válogatva)2.3.1 OLIB7 – Berzsenyi dániel könyvtár
A
hazai fejlesztésű rendszerek mellett néhány nagyobb könyvtár (pl.
Berzsenyi Dániel Könyvtár) külföldi rendszert vásárolt
szolgáltatásul, hiszen rendszerváltás idején a magyar integrált
rendszerek gyerek cipőben jártak. Számuk, minőségük elmaradt még a
nemzetközi kínálattól. Az OLIB7 egy rugalmas, a felhasználó által
alakítható funkciórendszert kínál klasszikus könyvtári feladatokra.
Lefedi a könyvtárak teljes munkafolyamatát.
Támogatja a szöveges és képi adatbázisok kezelését. A nap 24
órájában egy browser (böngésző) segítségével elérhető. A
keresőfelület némiképp elüt a megszokottól, a felhasználok nem is
minden esetben szeretik.
Maga a katalógus tartalmazza: -
a központi könyvtár, a fiókhálózat és az ellátórendszerek teljes
gyarapodását 1999-től, minden dokumentumtípusról (könyv, folyóirat,
CD, DVD, videó, kazetta, térkép, kotta), szabványos leírással
-
az olvasótermi, továbbá a kistérségi és nemzetiségi
szolgáltatóhelyekre korábban kihelyezett dokumentumok rövidített
leírásait és lelőhelyét
-
a szerzők és címek nagybetűs jelölésével a BDK 1999 előtti
kölcsönözhető szépirodalmi, szakirodalmi, gyermek- és ifjúsági
állományát.
-
A Savariensia gyűjtemény rekordjait
-
Berzsenyi Dániel Könyvtár Helyismereti Adatbázisát
a „BELÉPŐ” felhasználók
tudják elérni, ahol megtalálható a Vas megye irodalma bibliográfia
és repertórium 1965-től adatbázis elektronikus katalógusa. A
jelenlegi és történeti Vas megye történelmére, társadalmára,
földrajzára, gazdaságára, kultúrájára és személyiségeire vonatkozó
cikkeket, tanulmányokat lehet benne keresni.
Keresés a katalógusban:
A kereső felülete viszonylag egyszerűnek tűnik.
Először az űrlapon felül a keresőmezők, alatta a szűkítési
lehetőségek.
-
A rendszer a kis- és nagybetűk között nem tesz
különbséget. Viszont a hosszú és a rövid magánhangzók helyes
használatára figyelni kell. A szó elején a névelőket a rendszer nem
veszi figyelembe.
-
Egyes menüpontoknál automatikus csonkolás
történik, erre a súgóban felhívják a figyelmet. A csonkolás jele:
% Alkalmazhatjuk
közvetlenül a szó végéhez kapcsolva és ilyenkor a beírt szó
önmagában és összes toldalékával együtt megjelenik. Pl. tulipán%:
Tulipános; Tulipánláz. Ha a csonkolás jelét szóköz után kapcsoljuk a
kereső-kifejezéshez, akkor csak a beírt szó és az utána szóközzel
kapcsolódó kifejezések találata jelenik meg. Pl. tulipán %: Tulipán
és orgonaszó; Tulipán Fanfan; Tulipán és kereszt; stb.
A csonkolás jelét használhatjuk a szó elején illetve szóközzel
hozzákapcsolva a kereső kifejezéshez. Pl. % tulipán: Napló és
tulipán; A fekete tulipán; Hej, tulipán; stb
-
Cím/név:
Amennyiben a keresett dokumentum szerzőjét és/vagy címét ismerjük,
választhatjuk ezt a menüpontot.
-
Kulcsszó:
Ha nincs pontos információnk a dokumentumról, az ismert kifejezések
birtokában használhatjuk a kulcsszavas keresést.
-
Nevek:
Személyek, különböző típusú testületek neveit kereshetjük, és innen
juthatunk el a kapcsolódó művekhez.
-
Tárgyszó:
Egy adott témához kereshetünk dokumentumokat.
-
Gyakorlott (összetett keresés):
Egyszerre több szempont szerinti keresésre van lehetősége.
Címtípusokat is jelölhetünk, viszont a Boole operátorokból csak az
„ÉS” funkció használható a kereső kifejezések összekapcsolására. -
Osztályozási jelzet, illetve ISBN/ISSN számok alapján is van
módunk dokumentumot keresni. Az átlagolvasó kevésbé használja ezt a
funkciót.
-
Sorozatok:
Sorozatok címére, azon belül a hozzájuk tartozó művekre kereshetünk.
-
Kiadó:
Egy adott
kiadó által megjelent dokumentumot tudjuk megkeresni. -
Időszaki kiadványok
kereső űrlapja hasonló, egyszerű keresést biztosít
-
Távoli elérések
- 12 könyvtár adatbázisát kereshetjük
egyszerre. Pl. MOKKA, OSZK, Library of Congress, vagy éppen a New
York-i városi könyvtár.
Jelszóhoz kapcsolódó szolgáltatások:
-
Olvasói műveletek
- megtekinthetjük aktuális kölcsönzéseinket, előjegyzéseinket.
-
Online előjegyzés
– a szükséges dokumentumot a „Tétel előjegyzése” ikonra kattintva
előjegyezhetjük. A lejárt kölcsönzésű dokumentumainkat egyszer
meghosszabbíthatjuk, amennyiben nem lép fel korlátozó tényező (pl.
lejárt vagy a hosszabbítási időpont előtt lejáró tagság, tartozás,
stb.).
|