Devecsery László - költő, író, pedagógus, könyvtáros és rendező - a városi könyvtár Olvasószemüveg c. rendezvénysorozatának első vendégeként érkezett hozzánk Bükre, hogy verses-mesés, interaktív előadásával közelebb hozza a gyerekekhez az irodalmat, s a képzelet szülte történetek játékos világát.  Két gyerekfoglalkozással készült a Tanár úr, a 3-4. osztályosoknak „Mesék a mellényzsebemből”, míg az 1-2. osztályosoknak „Varázskendő” címet adta hívó szóként. A két előadás között beszélgettünk vele munkáiról, az ihletről, a gyerekekről.
A két előadás címe, két különböző előadást takar?
Majdnem, de vannak átfedések. Egy mellényzsebben sok-sok mese, vers, bizalomjáték elfér, ahogy egy varázskendő is.  A Varázskendő egy olyan történet, amelyet a szombathelyi Weöres Sándor színházban is játszunk a gyerekekkel. Igazi kalandozás, ami egy kismadár megmentéséről szól és főként a gyerekek szeretete kell hozzá.
Rengeteg könyve jelent már meg. Lehet ezt fejben tartani? Mennyi is?
44
Honnan meríti az ötleteket ennyi könyv után is?
A gyerekektől. Rengeteg élményt adnak, s ahogy az ember jár-kel a világban, az is. Akár Bársony nevű cicám is képes erre.
Sokáig dolgozott pedagógusként, nem vonzza vissza ez a pálya?
Őszintén? A mai káoszos oktatási rendszerben nem szeretnék pedagógus lenni. Szerencsére rengeteg ember, gyermek vesz körül és lehetőségem van egy másfajta tanításra.
Milyen jó tanácsot adna a szülőknek, hogy gyermekeink olvasó, értő emberekként nőjenek fel ebben az automatizált világban?
Esténként üljenek oda az ágy szélére és meséljenek, fejből, kitalált vagy tanult történeteket. Szárnyaljon a képzelet!
Elköszönésképpen egy rövid kis versikét elmondana?
Köszönjünk egy jó nagyot! Szia, szia, jó napot!
(Haizler Lászlóné - Büki újság XIX. évf. 3. szám)